Összes kategória

Felhőtlen családi szórakozásra hívjuk és várjuk lelkes közönségünk apraját és nagyját. És akkor se csodálkozzunk, ha ismerősnek találjuk a mesét és a zenét, hiszen gyermekkorunk egyik kedvenc tévéjátékélményét elevenítjük most fel.

A színpadi játék két „nyugállományba vonult” színésznő történetét meséli el, akik élethelyzeteikből adódóan közös albérletbe kényszerülnek. Társbérletük kacagtatóan szatirikus helyzetek, nosztalgikus visszaemlékezések és komikus sorsfordulatok kavargó forgatagává válik.

Mátyás király álruhában. Számtalan legenda, mese született már ebben a témában. Az Újszínház ősbemutatója a király és a nép legérdekesebb találkozásait gyűjti össze a neves költő, Szőke István Atilla első színpadi művének segítségével.

Ki ne ismerné a kedves Nagy Horgászt és állandó partnerét, sporttársát, a kekec Főkukacot? Most történeteik fordulatos, kacagtató és tanulságos kalandokon át színpadi feldolgozásban is újraélhetőek.

Ideális színházi felállás: hét nő és egyetlen férfi egy stúdió előadásban, Gyurkovics Tibor szarkasztikus humorral átitatott darabja.

Az Andersen nyomán íródott zenés mesejáték, finom humorral, Bolba Tamás zeneszerző fülbemászó dallamaival és mesebeli színpadképeivel hódít színházunkban kicsik és nagyok körében egyaránt.

A Sári bíró Móricz Zsigmond első színműve, ami műfaját tekintve vígjáték, de minden látszólagos kedélyessége ellenére, túlmutat a népszínművek idilli faluábrázolásán, humora szatirikus, társadalombírálata Móricz finom valóságérzékét mutatja.

A kegyelmesasszony portréja egy könnyed, franciás vígjáték nagyon is magyar jellegzetességekkel röpíti a közönséget a 20-30-as évek világába a némafilmek burleszk elemeivel.

Nyár, Velence, napsütés, tenger, a Lidó finom homokja és egy fiatal magyar bankár, aki itt akarja eljegyezni menyasszonyát annak családja jelenlétében.

„Járt-e Cecile a Török utcában?” – ez a kérdés azok számára is ismerős, akik eddig nem látták a Kék rókát, mely a francia társalgási vígjátékok mintájára készült, és Herczeg Ferenc legnagyobb színpadi sikere. A néző, mintha egy kulcslyukon át leselkedne négy ember szerelmi civakodásának szemtanújaként.

Utak, választások újra, meg újra…és folyton dönteni kell. Ezt az utat járja végig a szerelmes Csongor is. Mindig az eszményi nőt keresve, általa választva a helyes utat, mert Tünde szemében ismeri fel saját magát.

A finom humorral átszőtt, helyzetkomikumokban bővelkedő, és komoly etikai iránymutatással is bíró komédia ritka vendég a magyar színpadokon. Igazi irodalmi és színházi csemege, békebeli hangulat, sziporkázó alakítások.

Mély valóságtartalmú (rendszerváltás utáni) tipikus magyar történet, mely pártatlanul meséli el a szinkronstúdiók világának elmúlt 25 évét, édes és keserű pillanatait sok iróniával és humorral, szívbe markoló tanulságokkal.

Az Egyetemi Színpadon tartott bemutató annak idején szenzációt keltett. Nem ok nélkül, hiszen egy fiatalokból álló csapat megpróbálta kimondani azt, amiről még csak szót ejteni sem lehetett.

A bájos történet a kibontakozásig, a boldog befejezésig számtalan kacagtató félreértést, megható fordulatot, bonyodalmat tartogat.

Nagy Feró és a Beatrice zenekar története áll a rock musical középpontjában, amiben elhangzanak a Beatrice emblematikus dalai, mint a Jerikó, Angyalföld, Nagyvárosi farkas, Motorizált nemzedék, Térden állva, Késő már és természetesen a későbbi slágerek, mint az Azok a boldog szép napok is. A darabban közreműködik Nagy Feró és a Beatrice zenekar.