Színház

Hányszor kívánjuk: bárcsak kedves halottaink újra velünk lehetnének! De vajon mi lenne, ha ez valóban megtörténne? Vérbeli komédia remek szereposztásban.

A kék róka szimbólum, mely meg is jelenik a darabban, a főszereplő nő, Cecile alakjában. Annak a varázslatnak, fantáziának, valóságon túli világnak a szimbóluma, mely az élet hétköznapiságával, leültségével, érdektelenségével szemben arat diadalt.

Ideális színházi felállás: hét nő és egyetlen férfi egy stúdió előadásban, Gyurkovics Tibor szarkasztikus humorral átitatott darabja.

A dráma alapja Herczeg Ferenc legizgalmasabb regénye, melyet az Akadémia ajánlásával háromszor terjesztettek fel irodalmi Nobel-díjra. Témája: „Kaland, ármány és szerelem a török félhold árnyékában…”

A Fatornyok szimbolikus cím: a szülőföld ellenállhatatlan vonzásának és kitörölhetetlen emlékének a jelképe. A történet a második világháború előtti nyáron kezdődik, amikor Erdély egy részét épp visszacsatolták Magyarországhoz.

A Sári bíró Móricz Zsigmond első színműve, ami műfaját tekintve vígjáték, de minden látszólagos kedélyessége ellenére, túlmutat a népszínművek idilli faluábrázolásán, humora szatirikus, társadalombírálata Móricz finom valóságérzékét mutatja.

Aki kicsit is fogékony léleknemesítő élményekre ebben a borzongatóan meseszerű történetben megtalálja a szépet.

Felhőtlen családi szórakozásra hívjuk és várjuk lelkes közönségünk apraját és nagyját. És akkor se csodálkozzunk, ha ismerősnek találjuk a mesét és a zenét, hiszen gyermekkorunk egyik kedvenc tévéjátékélményét elevenítjük most fel.

Páskándi Géza humorral átszőtt zenés mesejátéka manapság különösen aktuális, hiszen hány és hány „szingli királylány” várja a mesebeli herceget, sokszor nagyon leleményesnek kell lenni, hogy az ember ráleljen.

A történet példaértékű abból a szempontból, hogy a végzet megváltoztatható és átformálható. A magyar nemesi élet romantikus színhelyei: kastélyok és bécsi báltermek világa.

Utak, választások újra, meg újra…és folyton dönteni kell. Ezt az utat járja végig a szerelmes Csongor is. Mindig az eszményi nőt keresve, általa választva a helyes utat, mert Tünde szemében ismeri fel saját magát.

Herczeg Ferenc egyik legtöbbet játszott, mesterien szerkesztett történelmi színműve Konstantinápolyban, a keleti keresztény birodalom központjában játszódik azon a napon, amikor a város, s vele a birodalom elbukik.