Színház

A Sári bíró Móricz Zsigmond első színműve, ami műfaját tekintve vígjáték, de minden látszólagos kedélyessége ellenére, túlmutat a népszínművek idilli faluábrázolásán, humora szatirikus, társadalombírálata Móricz finom valóságérzékét mutatja.

A kegyelmesasszony portréja egy könnyed, franciás vígjáték nagyon is magyar jellegzetességekkel röpíti a közönséget a 20-30-as évek világába a némafilmek burleszk elemeivel.

Az Andersen nyomán íródott zenés mesejáték, finom humorral, Bolba Tamás zeneszerző fülbemászó dallamaival és mesebeli színpadképeivel hódít színházunkban kicsik és nagyok körében egyaránt.

Nyár, Velence, napsütés, tenger, a Lidó finom homokja és egy fiatal magyar bankár, aki itt akarja eljegyezni menyasszonyát annak családja jelenlétében.

Balogh Elemér és Kerényi Imre 1981-ben a Nemzeti Színház legendás várszínházi előadásához készített egy szövegváltozatot, amelyet hosszú évekig hatalmas sikerrel játszottak itthon és külföldön is. Az előadáshoz Rossa László gondosan megválogatott, a drámához szorosan kapcsolódó zenei anyagot készített, részben a passiókban gyakran szereplő egyházi énekek felhasználásával.

„Járt-e Cecile a Török utcában?” – ez a kérdés azok számára is ismerős, akik eddig nem látták a Kék rókát, mely a francia társalgási vígjátékok mintájára készült, és Herczeg Ferenc legnagyobb színpadi sikere. A néző, mintha egy kulcslyukon át leselkedne négy ember szerelmi civakodásának szemtanújaként.

Páskándi Géza humorral átszőtt zenés mesejátéka manapság különösen aktuális, hiszen hány és hány „szingli királylány” várja a mesebeli herceget, sokszor nagyon leleményesnek kell lenni, hogy az ember ráleljen. 

A dráma alapja Herczeg Ferenc legizgalmasabb regénye, melyet az Akadémia ajánlásával háromszor terjesztettek fel irodalmi Nobel-díjra! Témája: „Kaland, ármány és szerelem a török félhold árnyékában…”

Aki kicsit is fogékony léleknemesítő élményekre ebben a borzongatóan meseszerű történetben megtalálja a szépet.

A színpadi játék két „nyugállományba vonult” színésznő történetét meséli el, akik élethelyzeteikből adódóan közös albérletbe kényszerülnek. Társbérletük kacagtatóan szatirikus helyzetek, nosztalgikus visszaemlékezések és komikus sorsfordulatok kavargó forgatagává válik.

Mátyás király álruhában. Számtalan legenda, mese született már ebben a témában. Az Újszínház ősbemutatója a király és a nép legérdekesebb találkozásait gyűjti össze a neves költő, Szőke István Atilla első színpadi művének segítségével.

A Fatornyok szimbolikus cím: a szülőföld ellenállhatatlan vonzásának és kitörölhetetlen emlékének a jelképe. A történet a második világháború előtti nyáron kezdődik, amikor Erdély egy részét épp visszacsatolták Magyarországhoz.