Színház

Hányszor kívánjuk: bárcsak kedves halottaink újra velünk lehetnének! De vajon mi lenne, ha ez valóban megtörténne? Vérbeli komédia remek szereposztásban.

A színmű alapja Herczeg Ferenc legizgalmasabb regénye, melyet az Akadémia ajánlásával háromszor terjesztettek fel irodalmi Nobel-díjra. Témája: „Kaland, ármány és szerelem a török félhold árnyékában…”

A kék róka szimbólum, mely meg is jelenik a darabban, a főszereplő nő, Cecile alakjában. Annak a varázslatnak, fantáziának, valóságon túli világnak a szimbóluma, mely az élet hétköznapiságával, leültségével, érdektelenségével szemben arat diadalt.

Ideális színházi felállás: hét nő és egyetlen férfi egy stúdió előadásban, Gyurkovics Tibor szarkasztikus humorral átitatott darabja.

A darab merész és meghökkentő alaphelyzetre épül: Ranke, a második világháború német tisztje lassanként ráeszmél a háború mögött folyó rettenetes színjáték magasabb szintű összefüggéseire. A német tiszt minden erejével ellenáll a diktatúra nyomásának és a szembenállás jelképeként katonáinak parancsba adja a fák megszámoltatását az elrendelt kivégzések helyett.

Herczeg Ferenc egyik legtöbbet játszott, mesterien szerkesztett történelmi színműve Konstantinápolyban, a keleti keresztény birodalom központjában játszódik azon a napon, amikor a város, s vele a birodalom elbukik.

A Sári bíró Móricz Zsigmond első színműve, ami műfaját tekintve vígjáték, de minden látszólagos kedélyessége ellenére, túlmutat a népszínművek idilli faluábrázolásán, humora szatirikus, társadalombírálata Móricz finom valóságérzékét mutatja.

Aki kicsit is fogékony léleknemesítő élményekre ebben a borzongatóan meseszerű történetben megtalálja a szépet.

A Fatornyok szimbolikus cím: a szülőföld ellenállhatatlan vonzásának és kitörölhetetlen emlékének a jelképe. A történet a második világháború előtti nyáron kezdődik, amikor Erdély egy részét épp visszacsatolták Magyarországhoz.

Tipikus magyar történet, mely pártatlanul meséli el a szinkronstúdiók világának elmúlt 25 évét sok nevetéssel és komoly pillanattal.

A színpadi játék két „nyugállományba vonult” színésznő történetét meséli el, akik élethelyzeteikből adódóan közös albérletbe kényszerülnek. Társbérletük kacagtatóan szatirikus helyzetek, nosztalgikus visszaemlékezések és komikus sorsfordulatok kavargó forgatagává válik.

A történet példaértékű abból a szempontból, hogy a végzet megváltoztatható és átformálható. A magyar nemesi élet romantikus színhelyei: kastélyok és bécsi báltermek világa.