Színház

Hányszor kívánjuk: bárcsak kedves halottaink újra velünk lehetnének! De vajon mi lenne, ha ez valóban megtörténne? Vérbeli komédia remek szereposztásban.

A kék róka szimbólum, mely meg is jelenik a darabban, a főszereplő nő, Cecile alakjában. Annak a varázslatnak, fantáziának, valóságon túli világnak a szimbóluma, mely az élet hétköznapiságával, leültségével, érdektelenségével szemben arat diadalt.

Ideális színházi felállás: hét nő és egyetlen férfi egy stúdió előadásban, Gyurkovics Tibor szarkasztikus humorral átitatott darabja.

A dráma alapja Herczeg Ferenc legizgalmasabb regénye, melyet az Akadémia ajánlásával háromszor terjesztettek fel irodalmi Nobel-díjra. Témája: „Kaland, ármány és szerelem a török félhold árnyékában…”

A Fatornyok szimbolikus cím: a szülőföld ellenállhatatlan vonzásának és kitörölhetetlen emlékének a jelképe. A történet a második világháború előtti nyáron kezdődik, amikor Erdély egy részét épp visszacsatolták Magyarországhoz.

A Sári bíró Móricz Zsigmond első színműve, ami műfaját tekintve vígjáték, de minden látszólagos kedélyessége ellenére, túlmutat a népszínművek idilli faluábrázolásán, humora szatirikus, társadalombírálata Móricz finom valóságérzékét mutatja.

Aki kicsit is fogékony léleknemesítő élményekre ebben a borzongatóan meseszerű történetben megtalálja a szépet.

Felhőtlen családi szórakozásra hívjuk és várjuk lelkes közönségünk apraját és nagyját. És akkor se csodálkozzunk, ha ismerősnek találjuk a mesét és a zenét, hiszen gyermekkorunk egyik kedvenc tévéjátékélményét elevenítjük most fel.

Páskándi Géza humorral átszőtt zenés mesejátéka manapság különösen aktuális, hiszen hány és hány „szingli királylány” várja a mesebeli herceget, sokszor nagyon leleményesnek kell lenni, hogy az ember ráleljen.

A történet példaértékű abból a szempontból, hogy a végzet megváltoztatható és átformálható. A magyar nemesi élet romantikus színhelyei: kastélyok és bécsi báltermek világa.

Utak, választások újra, meg újra…és folyton dönteni kell. Ezt az utat járja végig a szerelmes Csongor is. Mindig az eszményi nőt keresve, általa választva a helyes utat, mert Tünde szemében ismeri fel saját magát.

Herczeg Ferenc egyik legtöbbet játszott, mesterien szerkesztett történelmi színműve Konstantinápolyban, a keleti keresztény birodalom központjában játszódik azon a napon, amikor a város, s vele a birodalom elbukik.

A színpadi játék két „nyugállományba vonult” színésznő történetét meséli el, akik élethelyzeteikből adódóan közös albérletbe kényszerülnek. Társbérletük kacagtatóan szatirikus helyzetek, nosztalgikus visszaemlékezések és komikus sorsfordulatok kavargó forgatagává válik.

Az előadásban Szabó Magda csodálatos életművéből idéz fel részleteket Piros Ildikó.

Mátyás király álruhában. Számtalan legenda, mese született már ebben a témában. Az Újszínház ősbemutatója a király és a nép legérdekesebb találkozásait gyűjti össze a neves költő, Szőke István Atilla első színpadi művének segítségével.

A darab merész és meghökkentő alaphelyzetre épül: Ranke, a második világháború német tisztje lassanként ráeszmél a háború mögött folyó rettenetes színjáték magasabb szintű összefüggéseire. A német tiszt minden erejével ellenáll a diktatúra nyomásának és a szembenállás jelképeként katonáinak parancsba adja a fák megszámoltatását az elrendelt kivégzések helyett.

Tipikus magyar történet, mely pártatlanul meséli el a szinkronstúdiók világának elmúlt 25 évét sok nevetéssel és komoly pillanattal.