Színház

A finom humorral átszőtt, helyzetkomikumokban bővelkedő és komoly etikai iránymutatással is bíró komédia ritka vendég a magyar színpadokon. Igazi irodalmi és színházi csemege, békebeli hangulat, sziporkázó alakítások.

Felhőtlen családi szórakozásra hívjuk és várjuk lelkes közönségünk apraját és nagyját. És akkor se csodálkozzunk, ha ismerősnek találjuk a mesét és a zenét, hiszen gyermekkorunk egyik kedvenc tévéjátékélményét elevenítjük most fel.

Ideális színházi felállás: hét nő és egyetlen férfi egy stúdió előadásban, Gyurkovics Tibor szarkasztikus humorral átitatott darabja.

A Sári bíró Móricz Zsigmond első színműve, ami műfaját tekintve vígjáték, de minden látszólagos kedélyessége ellenére, túlmutat a népszínművek idilli faluábrázolásán, humora szatirikus, társadalombírálata Móricz finom valóságérzékét mutatja.

A kék róka szimbólum, mely meg is jelenik a darabban, a főszereplő nő, Cecile alakjában. Annak a varázslatnak, fantáziának, valóságon túli világnak a szimbóluma, mely az élet hétköznapiságával, leültségével, érdektelenségével szemben arat diadalt.

A színpadi játék két „nyugállományba vonult” színésznő történetét meséli el, akik élethelyzeteikből adódóan közös albérletbe kényszerülnek. Társbérletük kacagtatóan szatirikus helyzetek, nosztalgikus visszaemlékezések és komikus sorsfordulatok kavargó forgatagává válik.

A dráma alapja Herczeg Ferenc legizgalmasabb regénye, melyet az Akadémia ajánlásával háromszor terjesztettek fel irodalmi Nobel-díjra. Témája: „Kaland, ármány és szerelem a török félhold árnyékában…”

Az Andersen nyomán íródott zenés mesejáték, finom humorral, Bolba Tamás zeneszerző fülbemászó dallamaival és mesebeli színpadképeivel hódít színházunkban kicsik és nagyok körében egyaránt.

Tamási Áron emlékest

A beszélgetés témái részben a fesztivál előadásai által felvetett problémák, részben a szakralitás, a művészet és gazdaság kapcsolata a szakértők és a közönség aktív részvételével.

Egy rendkívül látványos előadás készült a lengyel történelem izgalmas időszakáról.

Az előadás az elhallgatott magyar irodalomból kíván keresztmetszetet adni – a teljesség igénye nélkül – Márai Sándor, Wass Albert, Hamvas Béla, Herczeg Ferenc, Tormay Cécile és Szabó Dezső, vagy éppen Sinka István és Utassy József.

Igazi tündérmese, Szarka Gyula eredeti zenéjével és dalaival, a ma emberének is újult erővel szól: az emberi lélekben, ha csak egy szikrája létezik is a tisztességnek, az eszményi jóra való hajlandóság szeretne érvényesülni.

Izgalmas és érdekes olasz marionett-bábszínház a híres cataniai Fratelli Napoli előadásában.