Program


Dúl-fúl, és elnémul

Dúl-fúl, és elnémul

Ingmar Bergman: Dúl-fúl, és elnémul

Carl bácsi igazából feltaláló volt. Rajzokkal és leírásokkal ostromolta a Királyi Szabadalmi Hivatalt, de kevés sikerrel. Mintegy száz beadványa közül kettőt fogadtak el: egy gépet, amelyik egyforma nagyságúra vágta a krumplit, és egy automatikus WC-kefét.



Bergman e művének főszereplőjét saját nagybátyjáról, Carl bácsiról mintázta. Önéletrajzi írásában, a Laterna Magicá-ban így emlékszik vissza rá: Nagyanyám volt a gyámja: a bácsi ugyanis kissé ütődött volt, „nem volt ki mind a négy kereke".  több

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2011. november 7. hétfő, 19:00

Ingmar Bergman: Dúl-fúl, és elnémul

Carl bácsi igazából feltaláló volt. Rajzokkal és leírásokkal ostromolta a Királyi Szabadalmi Hivatalt, de kevés sikerrel. Mintegy száz beadványa közül kettőt fogadtak el: egy gépet, amelyik egyforma nagyságúra vágta a krumplit, és egy automatikus WC-kefét.



Bergman e művének főszereplőjét saját nagybátyjáról, Carl bácsiról mintázta. Önéletrajzi írásában, a Laterna Magicá-ban így emlékszik vissza rá: Nagyanyám volt a gyámja: a bácsi ugyanis kissé ütődött volt, „nem volt ki mind a négy kereke". Néha bevitték a bolondokházába.

Csodáltam Carl bácsit, mert elmés szerkezeteket fabrikált a laterna magicámhoz és a filmvetítőmhöz. Beszerelt több együttesen mozgatható üveglemezt, melyeket maga festett be. Ezekkel mozgó hátteret teremtett a figurák mögé. Megnőtt az orruk, lebegtek, kísértetek bukkantak elő holdfényes sírkövek mögül, hajók süllyedtek el.

A családi legendához tartozik Carl bácsi eljegyzésének története egy nála harminc évvel fiatalabb tornatanárnővel. Bergman ezt az epizódot emeli ki a bácsi életéből: hol szeretetteljes iróniával, hol metsző humorral meséli el az önnön kisszerűségétől rettegő, a zsenialitás és őrület határán élő ember utolsó szerelmi és művészi fellángolását.

Díszlettervező: Izsák Lili
Jelmeztervező: Sztevanovity Sandra
Koreográfus: Dékány Edit
Fény: Herbai Máté
Zene: Melis László
Dramaturg: Gáspár Ildikó
Rendezőasszisztens: Érdi Ariadne

Rendező: Gigor Attila

Bemutató időpontja: 2010. december 18.

Ajánlatunk


Felhőtlen családi szórakozásra hívjuk és várjuk lelkes közönségünk apraját és nagyját. És akkor se csodálkozzunk, ha ismerősnek találjuk a mesét és a zenét, hiszen gyermekkorunk egyik kedvenc tévéjátékélményét elevenítjük most fel.

Az Újszínház társulata tisztelegve a nagy elődök előtt klasszikus kabaréműsorral készül: humoros jelenetekkel, viccekkel, kuplékkal, sanzonokkal. A kabaré az a műfaj, mely a közönség örömére, szórakoztatására jött létre, hiszen nincs jobb gyógyír, mint a nevetés.

Szerelem, zsarnokság, hazaszeretet, könny és halál. Hogyan értelmezi egymást a történelem és az irodalom? Elpusztítható-e egy egész nép, egy teljes kultúra? Mi bújik meg legendák fénytörésében A walesi bárdok jól ismert sorai mögött még, három idősíkban: saját idejében, Arany János jelenében és hogyan hat a nemzet „Arany” -a ma ránk?

Ajánló


Móricz Zsigmond története nagyon is időtálló témát jár körül: hogyan irányítják a nők a férfiakat a háttérből? A darab végére…

– legenda két részben, ősbemutató –

A funtineli boszorkány évek óta tartó nagy sikere folytatásaként egy újabb Wass Albert darabbal jelentkezünk.

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!