A darab pikáns és fordulatos cselekménye Párizsban, XV. Lajos király udvarában játszódik. Valós tény, hogy e történelmi szempontból tehetetlen uralkodó minden energiáját erotikus kalandokba "fektette". Neje mellett számos szeretőt tartott, s mikor éppen aktuális barátnő 1744-ben - állítólag kellő méreg hatására - elhunyt, őt Madame Pompadour követte őfelsége ágyában.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2011. december 10. szombat, 19:00
A huszadik század egyik legnépszerűbb operett-komponistája volt az Olmützben született, de Berlinben és Bécsben zenszerzővé lett Leo Fall. Több műve aratott nagy sikert Budapesten is, majd az 1922-ben színre kerülő Madame Pompadour a világsikert hozta meg a kitűnő zeneszerző számára.
Pompadour akkora hatással volt a királyra, hogy az általában a szép hölgyet meghallgatva döntött a fontosabb államügyekben. Az operett meséje szerint, mikor Lajos vidéki vadászatra utazik, a Madame - hű komornája kíséretében -, természetesen rangrejtve, ellátogat a közismerten közönséges kocsmába, a Művészetek Istállójába, hogy végre az egyszerű néppel - jobban mondva, egy igazi férfival találkozhasson. René d'Estrades gróf ugyancsak rangrejtve van itt, mivel nemrég nősült, és egy röpke időre elszökött hazulról, hogy egy igazi nővel tölthesse az éjszakát. Így hát az igazi nő és az igazi férfi egymásba habarodnak…
De ugyanakkor komoly veszély leselkedik a párra. Pompadour elszánt ellensége, a rendőrminiszter legjobb ügynöke segítségével akarja rajtakapni a királyi szeretőt. Ha bizonyítani tudná a hűtlenségét, a kezében tarthatná a roppant okos és befolyásos dámát.
Adott tehát egy erotikával és politikával átszőtt, ma is nagyon aktuális történet, hozzájön Leo Fall szenzációs és fülbemászó melódiákkal teli muzsikája, a remek szereplehetőségek, a látványos jelmezek, díszletek, a kitűnő koreográfia és rendezés. Mindezt a szentpétervári közönség hatalmas ovációval fogadta, reméljük, itthon sem lesz másként…
Koprodukció a Szentpétervári Zenés Komédia Színházzal
Közreműködik:
a Színház Énekkara
a Színház Balettkara
a Színház Zenekara
Szerzők:
Zeneszerző: Leo Fall
Szövegíró: Rudolf Schanzer,
Ernst Welisch
Fordító: Harsányi Zsolt
Mai színpadra alkalmazó:
Kállai István
Szinetár Miklós
Rendező: Szinetár Miklós
Szerelem, zsarnokság, hazaszeretet, könny és halál. Hogyan értelmezi egymást a történelem és az irodalom? Elpusztítható-e egy egész nép, egy teljes kultúra? Mi bújik meg legendák fénytörésében A walesi bárdok jól ismert sorai mögött még, három idősíkban: saját idejében, Arany János jelenében és hogyan hat a nemzet „Arany” -a ma ránk?
Ebben a kedves történetben, vérbő humorral, egymást megállás nélkül ugratva és féltve mutatja meg két színésznő, hogy a legnagyobb művészek mennyire őszintén adják át magukat és szeretetüket a közönségüknek. Az előadás a Zserbótangó kedvelői számára kihagyhatatlan szórakozást kínál!
A színpadi játék két „nyugállományba vonult” színésznő történetét meséli el, akik élethelyzeteikből adódóan közös albérletbe kényszerülnek. Társbérletük kacagtatóan szatirikus helyzetek,…
Soma a nevem, szürke kisegér vagyok. Megláttam egy fehér egérlányt. Na, ebből lett csak a bonyodalom! Majd meglátjátok! Néha csodára…
A Wass Albert legnépszerűbb regényéből készült előadás főszereplője, Nuca különös képességgel rendelkezik: egyszerre képes látni a múltat, jelent és jövőt.…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
