Csiky Gergely, a XIX. század utolsó harmadának legjelentősebb magyar drámaírója. Az ő sikerei adtak bátorságot fiatal íróknak, hogy a korabeli társadalmat vigyék színpadra, de bátorságot adtak az igazgatóknak is, hogy velük szerencsét próbáljanak, és igen sok tekintetben hozzájárultak ahhoz, hogy a közönségnek a magyar daraboktól való idegenkedését megszüntessék.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: utorok, 09. november 2021, 15:00
Csiky Gergely: A NAGYMAMA
romantikus vígjáték 2 részben
A bájos történet a kibontakozásig, a boldog befejezésig számtalan kacagtató félreértést, megható fordulatot, bonyodalmat tartogat.
A régi színházi világban, ha egy direktor biztos, garantált kassza- és közönségsikert akart elérni, műsorra tűzte A nagymamát. E kedves vígjáték manapság is időről-időre feltűnik budapesti és vidéki színházaink repertoárjában, hiszen a négy szálon futó szerelmi történet rendkívüli szereplehetőségeket kínál fiatal, s idősebb művészek számára egyaránt.
Csiky bravúros meseszövése elismerésre méltó. A bájos történet a kibontakozásig, a boldog befejezésig számtalan kacagtató félreértést, megható fordulatot, bonyodalmat tartogat. Hogy végül sikerül-e kibogoznia a nagymamának a múltból gyökerező, bonyolult szálakat, s hogy végül ki kivel lesz boldog, erről mesél a darab.
A bemutatón, 1891-ben Prielle Kornélia játszotta a Nagymamát, később hálás szerepet jelentett többek között Blaha Lujzának, Berky Lilinek, Honthy Hannának, Dajka Margitnak, Tolnay Klárinak is.
SZEREPLŐK
Szerémi grófné.................................................................. Saárossy Kinga (Jászai-díjas)
Ernő, az unokája............................................................... Csathó Norbert
Márta................................................................................. Nagy Szilvia
Galambosné, a grófné gazdaasszonya............................. Dér Gabi
Örkényi Vilmos Báró, nyugalmazott ezredes..................... Várhelyi Dénes
Kálmán............................................................................... Török-Ujhelyi Tamás
Piroska............................................................................... Nagy Barbara
Koszta, nyugalmazott evangélikus tábori lelkész............... Vókó János
Tímár Karolin, a leánynevelő intézet tulajdonosa.............. Babócsai Réka
Tódorka Szilárd, tanár........................................................ Balogh András
Langó Szerafin, nevelőnő.................................................. Dimanopulu Afrodité
Intézeti növendékek:
Peredy Janka..................................................................... Ivády Erika
Eörsy Vilma........................................................................ Fodor Sára
Vilkey Berta........................................................................ Novák Laura
Aba Margit.......................................................................... Forczek Janka
Kereszturi Katica................................................................ Kiss Alexandra
Pincér................................................................................. Szőke Olivér
Intézeti nevelők.................................................................. Blaskó-Saárossy Zsófia, Hódosi Ildikó, Szecskó Andrea
Alkotók
Rendező: Blaskó Balázs (Jászai-díjas)
Díszlet: Székely László (Kossuth- és Jászai-díjas érdemes művész, a Nemzet Művésze)
Jelmez: Bodnár Enikő
Ügyelő: Hódosi Ildikó
Súgó: Szecskó Andrea
Rendezőasszisztens: Blaskó-Saárossy Zsófia
Szerelem, zsarnokság, hazaszeretet, könny és halál. Hogyan értelmezi egymást a történelem és az irodalom? Elpusztítható-e egy egész nép, egy teljes kultúra? Mi bújik meg legendák fénytörésében A walesi bárdok jól ismert sorai mögött még, három idősíkban: saját idejében, Arany János jelenében és hogyan hat a nemzet „Arany” -a ma ránk?
A történet szereplői mind ugyanazt keresik: a megváltást, melyet csak a szeretet képes közvetíteni és beteljesíteni. A valakihez tartozást, valaki figyelmének a birtoklását. A darab egy olyan felettes szeretetről beszél, amelyre a legaktuálisabban van most szükségünk.
Móricz Zsigmond története nagyon is időtálló témát jár körül: hogyan irányítják a nők a férfiakat a háttérből? A darab végére kiderül, az asszonyok furfangja nem csak napjainkban, a régi időkben sem ismert határokat.
Ebben a kedves történetben, vérbő humorral, egymást megállás nélkül ugratva és féltve mutatja meg két színésznő, hogy a legnagyobb művészek…
Önök azt kérdezik: „Vajon hogyan fogok én szórakozni azon, hogy öt fickó – egy alvilági gengszter, egy elegáns méltóságos úr,…
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
