Pár-ének
Herczku Ágnes Bartók-estje.
E különleges produkció alapjául Bartók Béla népdalfeldolgozásai szolgálnak, s a magyar zenei és táncélet unikális művészeit láthatja benne a közönség.
Jegyvásárlás
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2012. szeptember 26. szerda, 19:00
Herczku Ágnes népdalénekes és Djerdj Tímea zongoraművész 2007-ben lemezfelvételt készített Kelemen László zeneszerző-zenetudós irányításával Bartók Béla: Magyar népdalok énekhangra és zongorára
című művéből.
A felvétel különlegessége, hogy e mű most először szólalt meg
népdalénekes előadásában, olyan formában, amely anno megihlette Bartókot
műveinek írásakor.
Népzene és zongora: a paraszti kultúra és a koncerttermek világa. Ez a kettősség a koreográfiákban is végigvonul: az autentikus táncnyelv és az abból sarjadó, ugyanakkor autonóm, individuális mozgásvilág élesen elválasztható, mégis koherens elemei az előadásnak. Silló Sándor rendezésében – három életkor tükrében – ezek a “vonzások és taszítások” külön kontúrt kapnak. Az eleinte a “tiszta forrást” képviselő gyerekek, illetve az öreg pár lépései lassan összevegyülnek a “modern”, stilizált mozgású fiatal pár mozdulataival, és végül csupán a kifejezés marad, mint az egyetlen lényeges momentum. Ez a fejlődés szinkronban áll a “Bartóki-nyelv” kiforrásával, ami a Tíz magyar népdal kiadásától a Húsz magyar népdal megjelenéséig nyomon követhető.
Népzene és zongora: a paraszti kultúra és a koncerttermek világa. Ez a kettősség a koreográfiákban is végigvonul: az autentikus táncnyelv és az abból sarjadó, ugyanakkor autonóm, individuális mozgásvilág élesen elválasztható, mégis koherens elemei az előadásnak. Silló Sándor rendezésében – három életkor tükrében – ezek a “vonzások és taszítások” külön kontúrt kapnak. Az eleinte a “tiszta forrást” képviselő gyerekek, illetve az öreg pár lépései lassan összevegyülnek a “modern”, stilizált mozgású fiatal pár mozdulataival, és végül csupán a kifejezés marad, mint az egyetlen lényeges momentum. Ez a fejlődés szinkronban áll a “Bartóki-nyelv” kiforrásával, ami a Tíz magyar népdal kiadásától a Húsz magyar népdal megjelenéséig nyomon követhető.
Zene: Bartók Béla, Ligeti György, népzene
Zenészek: Herczku Ágnes – ének, tánc; Djerdj Tímea – zongora; Pál István Szalonna – hegedű; Vizeli Balázs – hegedű; Balogh Kálmán – cimbalom; Mester László “Pintyő” – brácsa, gardon; Szabó Csobán Gergő – bőgő
Táncosok: Horváth Zsófia, Makovínyi Tibor, Gera Anita, Tókos Attila, Nagy Dorottya, Bakó András
Ajánlatunk
Szerelem, zsarnokság, hazaszeretet, könny és halál. Hogyan értelmezi egymást a történelem és az irodalom? Elpusztítható-e egy egész nép, egy teljes kultúra? Mi bújik meg legendák fénytörésében A walesi bárdok jól ismert sorai mögött még, három idősíkban: saját idejében, Arany János jelenében és hogyan hat a nemzet „Arany” -a ma ránk?
Csukás István, újra az Újszínház színpadán. Ezúttal, talán a legnépszerűbb meséjének színpadi adaptációját mutatjuk be, kicsik és nagyok örömére.
Ajánló
A féktelen tivornyák világába érkezik meg Esztergom érseke, Bakócz Tamás, hogy a haldokló II. Gyula pápa utódja lehessen. Minden követ…
Ebben a kedves történetben, vérbő humorral, egymást megállás nélkül ugratva és féltve mutatja meg két színésznő, hogy a legnagyobb művészek…
A Wass Albert legnépszerűbb regényéből készült előadás főszereplője, Nuca különös képességgel rendelkezik: egyszerre képes látni a múltat, jelent és jövőt.…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!