Peter Weiss: Marat the Sade
Peter Weiss legendás politikai darabjában színielőadásra készülnek a charentoni elmegyógyintézet ápoltjai. A színház terápia. A színház ártatlan játék, móka, kacagás. Læs mere
Køb Billetter
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Mandag, 13. Maj 2013 19:00
Még jó, hogy a betegek között ott ücsörög botjával de Sade márki, aki fáradhatatlan tolla hegyére tűzi a történelmet. Mindenki okulására.
Az igazgató beszédet mond, az ápolók és az apácák lelkesen rohangálnak, a betegek uralkodni próbálnak önmagukon, a szövegen, a történéseken.
Nem lehet.
Merthogy ki fogja eldönteni, hogy Marat vagy Sade? Hogy vér vagy verejték? Hogy ölni vagy dögölni? Hogy szablya vagy szó? Ki mondja meg, hogy jobb vagy bal? Hogy fentről vagy lentről? Hogy Robespier vagy Napoleon? Hogy lázadás vagy behódolás? Hogy ki élvez, és kit fenyítenek? Vagy hogy mely lyukba kell, hogy becsusszanjon a forradalom fallosza?
A prot és kontrát, forradalmat és lassú változást, háborút és békét, múltat és jelent ütköztető előadásban nincsenek győztesek. Csak az ékszerek csilingelnek, a gyomrok korognak, a vásznak suhognak és a cigaretták parazsa fénylik föl a sötétben.
Peter Weiss: Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják De Sade úr betanításában
A felvételen játszó zenészek:
Bogdan Ranković (klarinét, bőgő), Mezei Szilárd (hegedű), Ervin Malina (bőgő), Ištvan Čik (dobok)
Smink: Pászti Ágnes
Fény: Majoros Róbert, Ignjatov Radovan
Hang: Bíró Tibor
Fotó: Mikus Csaba
Dramaturg: Góli Kornélia, m.v.
Zeneszerző: Mezei Szilárd, m.v.
Ügyelő, súgó: Lovas Csilla
Az igazgató beszédet mond, az ápolók és az apácák lelkesen rohangálnak, a betegek uralkodni próbálnak önmagukon, a szövegen, a történéseken.
Nem lehet.
Merthogy ki fogja eldönteni, hogy Marat vagy Sade? Hogy vér vagy verejték? Hogy ölni vagy dögölni? Hogy szablya vagy szó? Ki mondja meg, hogy jobb vagy bal? Hogy fentről vagy lentről? Hogy Robespier vagy Napoleon? Hogy lázadás vagy behódolás? Hogy ki élvez, és kit fenyítenek? Vagy hogy mely lyukba kell, hogy becsusszanjon a forradalom fallosza?
A prot és kontrát, forradalmat és lassú változást, háborút és békét, múltat és jelent ütköztető előadásban nincsenek győztesek. Csak az ékszerek csilingelnek, a gyomrok korognak, a vásznak suhognak és a cigaretták parazsa fénylik föl a sötétben.
Peter Weiss: Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják De Sade úr betanításában
A felvételen játszó zenészek:
Bogdan Ranković (klarinét, bőgő), Mezei Szilárd (hegedű), Ervin Malina (bőgő), Ištvan Čik (dobok)
Smink: Pászti Ágnes
Fény: Majoros Róbert, Ignjatov Radovan
Hang: Bíró Tibor
Fotó: Mikus Csaba
Dramaturg: Góli Kornélia, m.v.
Zeneszerző: Mezei Szilárd, m.v.
Ügyelő, súgó: Lovas Csilla
Aktuelt
A történet szereplői mind ugyanazt keresik: a megváltást, melyet csak a szeretet képes közvetíteni és beteljesíteni. A valakihez tartozást, valaki figyelmének a birtoklását. A darab egy olyan felettes szeretetről beszél, amelyre a legaktuálisabban van most szükségünk.
A funtineli boszorkány évek óta tartó nagy sikere folytatásaként egy újabb Wass Albert darabbal jelentkezünk.
Szerelem, zsarnokság, hazaszeretet, könny és halál. Hogyan értelmezi egymást a történelem és az irodalom? Elpusztítható-e egy egész nép, egy teljes kultúra? Mi bújik meg legendák fénytörésében A walesi bárdok jól ismert sorai mögött még, három idősíkban: saját idejében, Arany János jelenében és hogyan hat a nemzet „Arany” -a ma ránk?
PÅ PLAKATEN
A Wass Albert legnépszerűbb regényéből készült előadás főszereplője, Nuca különös képességgel rendelkezik: egyszerre képes látni a múltat, jelent és jövőt.…
Móricz Zsigmond története nagyon is időtálló témát jár körül: hogyan irányítják a nők a férfiakat a háttérből? A darab végére…
Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
tilbageværende tid
00:00
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.