Az iróniájáról és vígjátékairól híres Oscar Wilde 1893-ban bemutatott műve az újszövetségi időkbe vezeti a nézőt, Salome Heródes mostohalányaként túlfűtött táncáért cserébe magának követelte Keresztelő János fejét. A bibliai történetet a Nemzetiben a költői színház kiemelkedő bolgár rendezője viszi színre. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. május 3. szombat, 15:00
Oscar Wilde:
SALOME
dráma
Az előadás időtartama kb. 1 óra 50 perc, szünet nélkül.
Diana Dobreva színpadi változata bibliai idézetek és Alekszander Szekulov írásainak felhasználásával készült.
A magyar szöveget Szini Gyula és Kosztolányi Dezső fordításának figyelembevételével írta: Kozma András
Oscar Wilde ír származású angol költő és drámaíró Salome című egyfelvonásos művének bemutatását Nagy-Britanniában nem engedélyezték, mivel a bibliai szereplők színpadi ábrázolása akkoriban tiltott volt - így hazájában 1931-ig nyilvánosan nem is játszhatták.
A történet szerint a fiatal júdeai hercegnő, Salome (II. Heródes fejedelem és Heródiás lánya) érzéki szerelemre lobban a börtönbe vetett próféta, Jochanán (Keresztelő Szent János) iránt, ám a “sivatagi szent” visszautasítja őt.
Ugyanakkor Salome szépsége annyira lenyűgözi a mostohaapját, Heródes Antipászt, hogy egy pazar lakoma során arra kéri - táncával gyönyörködtesse el őt és a vendégeket, megígérve, hogy ezért bármely kívánságát teljesíti.
Salome - akit a szentéletű Jochanán elutasított - bosszúvágytól hajtva és részben anyja sugallatára, ezüsttálcán kéri a próféta fejét. Heródes, bár tiszteli a prófétát, mégsem hallgat baljós előérzeteire - és Saloménak tett esküje miatt végül lefejezteti Jochanánt.
Szereplők:
Salome: Martos Hanga / Tabajdi Anna e.h.
Heródes Antipász, zsidó fejedelem: Trill Zsolt
Heródiás, Salome anyja: Szűcs Nelli
Jochanán, a próféta: Berettyán Sándor
Námán, a hóhér: Kovács S. József
Narraboth, az ifjú szíriai: Berettyán Nándor
Nátán, udvari szolga: Madácsi István
Mirjam: Nagy Mari / Söptei Andrea
Tigellinus, a római / Jézus: Bognár Bence e.h.
Kappadókiai / Eliezer, zsidó férfi: Jakab K. Tamás e.h.
Núbiai / Ehud, zsidó férfi: Krauter Dávid e.h.
Első Nazarénus / Első katona: Winkler Tamás Ábel e.h.
Második Nazarénus / Második katona: Séra Dániel e.h.
Ráhel, júdeai nő: Polyák Anita e.h.
Rebekka, Judeai nő / Márta: Battai Lili Lujza e.h.
Ruth, Judeai nő / Mária: Sipos Ilka e.h.
Díszlettervező: Mira Kalanova
Jelmeztervező: Marina Rajtcsinova
Zene: Petia Dimanova
Hangtervező: Javor Karagitliev
Salome táncának koreográfusa: Szent-Ivány Kinga
Rendező: Diana Dobreva
Móricz Zsigmond története nagyon is időtálló témát jár körül: hogyan irányítják a nők a férfiakat a háttérből? A darab végére kiderül, az asszonyok furfangja nem csak napjainkban, a régi időkben sem ismert határokat.
Jókai Mór legnépszerűbb regénye a legmagasztosabb emberi értékeket méltatja: becsület, hazaszeretet, önfeláldozás.
A Wass Albert legnépszerűbb regényéből készült előadás főszereplője, Nuca különös képességgel rendelkezik: egyszerre képes látni a múltat, jelent és jövőt. Az áldás mellett azonban átok is kíséri: akit megszeret vagy az ágyába fogad, azt hamarosan utoléri a halál.
Csukás István, újra az Újszínház színpadán. Ezúttal, talán a legnépszerűbb meséjének színpadi adaptációját mutatjuk be, kicsik és nagyok örömére.
“Az életet a haláltól elválasztó határ homályos és bizonytalan. Ki a megmondhatója, hol végződik egyik, és hol kezdődik a másik?”…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
